Balatoni nyaralásunk 2.

Hétfőn, amikor még mindig hűvös, szeles időjárás volt, Keszthelyre látogattunk el, a Festetics-kastélyt néztük meg kívül-belül (elég drága volt a jegyár, ahhoz képest, amit nyújtott: 2000.- Ft a felnőtt, 1000.- a gyerek és nyugdíjas), valamint a sétálóutcát. Aki nem ismerős a városban, mint például én, annak igencsak oda kell figyelnie, hol szeretne parkolni, mert minden egyirányú a belvárosban, na és persze minden parkolási lehetőség fizetős. Végül kb. 200 m-re a kastélytól tudtam leparkolni.

Keszthely, Festetics-kastély

Egy érdekes fa a kastély bejáratánál

Kedden Kaposvárra mentünk, rokonlátogatóba. A távolság miatt ide amúgy nem nagyon jutunk el, már kb. 15 éve, hogy nem jártunk itt. Anyukám rokonai, unokatestvére, és 92 éves nagynénje laknak Kaposváron, őket látogattuk meg. Apu pedig itt volt katona, több, mint 40 évvel ezelőtt - nem is nagyon ismert rá a városra, mert ő akkor látta utoljára!
Ha már erre jártunk, teljesítettük anyukám egy régi nagy óhaját - miszerint látogassunk el Ladra, a szülófalujába, ahol élete első 6 évét töltötte. Ez még kb. 36 km volt Kaposvártól, persze az ellenkező irányba... :-) Na de ez már nem távolság. Egyébként maga a környék, Somogy megye (és Zala megye is), szerintem gyönyörű szép. Útközben a Deseda-tó mellett, illetve fölött (hídon) haladtunk el, ami Magyarország leghosszabb mesterséges tava, és nem mellesleg nagyon szép a táj itt is!
Ladon anyu gond nélkül megtalálta a házat, ahol annak idején éltek (pedig 6 éves korában járt itt utoljára!), a temetőt, ahol a nagyszülei nyugszanak, a templomot, ahol keresztelték kisbaba korában, na és a Gyöpi kocsmát, ami még mindig megvan - ide be is tértünk inni egy hideg üdítőt és WC-re. Amúgy olyan igazi falusi kocsma. :-) Mellette pedig birkák legelésztek.
A házat persze azóta már felújították, hozzá is építettek, de egyébként ez volt az:
Az egész falucska nem túl nagy, sok szép régi, igazi parasztház látható benne, de van néhány egészen új, modern lakóház is.

A temető. A síremléket (nekem déd-, a gyermekemnek ükszülei nyugszanak itt) benőtte a bukszusbokor. De anyu azért rátalált - az egykori telkük végében van a temető, fent a dombon, és a sír is ott van a telekkel egyvonalban. A fiamat egészen megérintette a múlt szele. :-) Érdekes volt neki már a kaposvári 92 éves nagynénivel is találkoznia (aki az ő dédijénak a testvére; sajnos a dédi már nem él). Kapott egy kis dédi-feelinget :-) Még délután is mondta, hogy dédi-illatú lett a ruhája. :-))


Szintén a temetőben


Itt pedig a ladi templom, ahol anyut anno megkeresztelték. Ez is egy magaslaton áll, amelynek oldalában régen a pincéjük volt. Mára a pincéket már megszüntették, befalazták.


Birkák a "gyöpi kocsma" mellett. :-)

Ezen a napon sem unatkoztunk tehát, megtettünk a nyaralótól oda-vissza kb. 200 km-t. Estére megint nem kellett altatódal. :-) És az időjárás is kezdett javulni, bár a Balaton vize még hideg volt. Ezért el is határoztuk, hogy ha már lúd, legyen kövér - másnap megnézzük a Kehidakustányi termál-és élményfürdőt.
Folytatás köv.

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése