Egy kis augusztusi összefoglalót állítottam össze.
József Attila: Csendes kévébe...
Csendes, kévébe kötött reggel
zsömle-zizegésű világ,
porhanyó falucska, mondd el
a lágy kenyér dalát.
Ím, a könnyű szél elősurran,
tereget szép búzamezőt
tovaringatja lágy fodorban
a zümmögő időt.
Augusztus
Kisasszony hava, Új kenyér hava
Szűz
Nyárutó (VIII.21.-IX.20)
Jeles napok, népi megfigyelések:
- ha forró az augusztus első héten, sokáig lesz hó a télen
- ha sok az eső augusztusban, nem lesz jó bor a hordóban
- az idő Bertalan napján (augusztus 24-én), olyan lesz az ősz.
1. Az anyatejes táplálás világnapja. Ez a nap a katolikusok számára Szent Péter bilincsekből való szabadulásának emlékünnepe a nép nyelvén Vasas Szent Péter, Szent Péter vasszakadása. Muravidéken dologtiltó nap a szőlőtermelőknek, akik úgy vélik, ha dolgoznak, a szőlőszemek lehullanának a fürtökről.
10. Lőrinc napja. A naptár elcsúszása következtében néhány későbbi (szeptember 5.) érvényességű tapasztalat kapcsolódik ehhez a naphoz . A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom.
15. Nagyboldogasszony. Az egyház e napot hivatalosan Szűz Mária mennybemeneteleként ünnepli. Derült idejével jó szőlő- és gyümölcstermést jósol. A "kétasszonyköze" (VIII. 15. - IX. 8.) varázserejű időszak, ekkor szedik a különféle varázsfüveket, cséplik a magnak való búzát, gyűjtik az ültetni való tojást. Az ekkor keltetett tyúkok lesznek a legjobb tojók. Moldván e napon gyógynövényeket szentelnek, majd ezzel füstölik meg a betegeket. E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben.
Muravidéken ez a nap is dologtiltó nap. Drávaszögben e napon keresztet vágtak a fákba, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen.
16. Rókus napja. A ridegen tartott szarvasmarhák védőszentje.
20. István. 1774 óta államalapító királyunk ünnepe. Először 1818-ban tartottak körmenetet Szent István jobbjának tiszteletére. Augusztus 20-án az alkotmányt és az új kenyeret köszöntjük, valamint megemlékezünk államalapító királyunkról is. Ezen a napon már az új búzából sütik a kenyeret. Ha jó az idő Istvánkor,
akkor bőséges gyümölcstermésre készüljünk, de ha rossz idő járja, gyenge termést várjunk. Ha a cséplés befejeződött, akkor tartották általában Magyarországon a dologvégző ünnepséget.
24. Bertalan napja. Ezt a napot az ősz kezdőnapjának tekinti a néphagyomány. Az e napi időjárásból jósolták meg, hogy milyen lesz a várható őszi időjárás.
Az e napon köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg.
Kellemes nyárutót!
