Honnan ered a szilveszterezés szokása? A féktelen mulatozás, mely a világ minden részén gondtalan evésre-ivásra csábít mindenkit, a rómaiak Saturnalia nevű ünnepére vezethető vissza. Az urak és rabszolgák ilyenkor egy asztalhoz ültek, szünetelt a politizálás is. Az új év kezdete később a keresztény szokásokkal társult: a 16. századig karácsonykor (azaz december 25-én) ünnepelték. Végül XII. Ince pápa 1691-ben kihirdette: az év első napja január 1.
Régi magyar hagyományok szerint a szilveszter és újév első napjának szokásai összefonódtak. A szilveszteri szokások közös célja eredendően az, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsoljanak. Összeállításunkban ezúttal a szilveszterhez fűződő hagyományokkal ismerkedhetnek meg.
A babona szerint azért érdemes disznóhúst ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét, azonban baromfihúst enni tilos, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket. A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje. Sok helyen a szemes termésekből és a hüvelyesekből készült ételeknek volt nagy a jelentősége, hiszen ezek az apró magvak a pénz bőségét jelentik, így szokás volt ezekből ételt készíteni. A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani. Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere. Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint "elszáll a tehén haszna". Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben. Aki lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Újév első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, "elvitte az aranyvizet", és egész évben szerencsés volt. Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.
Szerelem...
A régi időkben is nagyon izgatta az embereket a szerelem. Főleg a lányok agyaltak ki sok praktikát, hogy megtudják jövendőbelijük nevét vagy kilétét. Az óév és az újév éjjelén házilag gyúrt gombócokba belegyúrták a kiszemelt férfiúk neveit, s amelyik gombóc elsőként jött fel a víz felszínére, az abban található férfi volt a szerencsés választott. Sok helyen a lányok ólmot olvasztottak, majd hideg vízbe csepegtetve azt lesték, milyen betűt formáz a vízbe cseppenő fém, így megtudhatták a leendő férj nevének kezdőbetűjét. A lányok férfinadrágot tettek a párnájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk.
Időjóslás
A legtöbb babona az időjóslással volt kapcsolatos. Régen sok ember megélhetését a föld jelentette. Az életük függött attól, hogy milyen termés várható a következő évben: Ha az újév első napján sütött a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani. Ha csillagos az ég, akkor rövid tél lesz. 12 gerezd fokhagymába sót kellett tenni, s amelyik gerezd reggelre nedves lett, akkor az annak megfelelő hónapban esős vagy éppen havas idő várható, sok csapadékra lehet számítani. Ha újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.
Újévi szokások
Ha újév első napján az első látogató asszony vagy lány, az bizony szerencsétlenséget jelent, viszont ha férfi csenget be elsőnek azon a napon, az éppen az ellenkezőjét jelentheti, vagyis szerencsét. Az újév napján végzett cselekvések egész évben ismétlődni fognak. Ezért is igyekeztek az emberek ezekben a napokban kellemesen tölteni az időt. És honnan ered a durrogtatás, a tűzijáték és a trombitaszó? A nagy zajkeltéssel el lehet üldözni a gonosz és rossz szellemeket, valamint az óévet, és egy igen egyszerű magyarázat szerint ez csupán a jókedv és a vidámság jelképe.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése