Az iskola kezdése komoly fordulópont. Jó esetben a gyermek az óvodás évek alatt elsősorban játékkal, mesékkel töltötte az idejét. Fontos, hogy az iskolát "iskolaérett" gyermekek kezdjék, így elkerülhető a felesleges frusztrálódás. Inkább halasszon egy évet, hogy jobban bírja az iskola gyakran merőben más követelmény rendszerét.
Tippek kisiskolások szüleinek az iskolakezdéshez:
- Az iskolába szoktatás és az eredményes fejlődés egyik feltétele, hogy a gyerek jó alapokat vigyen az óvodából, önállóan öltözködjön, mert különben lényegesen nehezebb a kezdeti időszak. Az is szükséges, hogy a kicsi már kialakult napirenddel üljön az iskolapadba.
- Szerencsés, ha már nyáron rászoktattuk a korai fekvésre, és leszoktattuk a délutáni alvásról, ám ha ezt nem tettük meg, segíthet, ha az első hetekben ebéd után hazavisszük a gyereket a suliból. Mindez azért lényeges, mert a kialvatlanság idegességet, kimerültséget vagy épp elevenséget okozhat.
- Nagyon fontos lenne, hogy a gyermeket türelemre neveljük. Az elsősök gyakran egymás szavába vágva próbálnak érvényesülni az órákon, pedig alkalmazkodniuk kellene, és kivárniuk, amíg rájuk kerül a sor. Ennek két nagyon egyszerű módja is van: minél több mesehallgatás és társasjátékozás. A játéknak amúgy is nagy szerepe van még ekkor, és jó lenne, ha legalább az első két hónap csak az ismerkedésről szólna az iskolában.
- Ha van lehetőségünk, alakítsunk ki otthon tanulóhelyet a gyermeknek, hogy meglegyen a komfortérzete.
- Következetesen tartsuk be a kisiskolás felkelési-lefekvési idejét és a tanulásra szánt időt is, ami ebben az időszakban kb. húsz perc legyen.
- Hogy megkönnyítsük a beszoktatást, vigyünk rendszerességet a gyermek életébe. Ebbe beletartozik a reggeli készülődés is: nyugodt körülmények között öltözzön fel, reggeli nélkül ne induljon az iskolába, és legyen ideje az otthoni vécéhasználatra is.
- Könnyen befűzhető vagy tépőzáras váltócipőt vásároljunk a gyereknek, mert ha nem gyakorlott "cipőbefűző", sok időbe telhet, amíg a szünetekben átcseréli a lábbelit.
- Előfordul, hogy a kicsik szókincse elmaradott, vannak, akik még az alapszavak jelentésével sincsenek tisztában, márpedig ez a tanulás alapja. Sokat segíthet a rendszeres meseolvasás. Emellett ritmizáljunk velük: bontsuk a szavakat szótagokra, hangokra, verseljünk sokat, gyűjtsünk azonos betűvel kezdődő szavakat.
- A tanítóval való jó kapcsolat kialakítása közös érdek - a gyermek csak attól tud tanulni igazán, akit szeret.
Hogyan segíthetünk a sikeres tanulásban?
- Hagyjuk, hogy hazaérve kipihenhesse az iskolát, ne nyaggassuk azonnal a házi feladatával, amint átlépi a küszöböt!
- Lehetőleg biztosítsunk neki egy nyugalmas - de nem teljesen csendes - szobát és egy rendezett felületet, amin tanulhat!
- A kisebb gyerek gyakran igényli a társaságot és a támogatást, különben nem élvezi a tanulást. Üljünk le mellé, és beszéljünk át vele minden olyan részt, amit nem ért!
- Segítsünk neki beosztani az idejét! Javasolj neki, hogy bontsa rövidebb időszakokra a tanulást, és köztük tartson szünetet, ne pedig egyvégtében tanuljon meg mindent.
- Segítsünk neki a szokásrend kialakításában! Egyezzünk meg vele abban, hogy a feladatoknak uzsonnáig vagy egy órán belül el kell készülniük, mert így nem úszik el az ideje.
- Figyeljünk arra, hogy minden olyan eszköz, ami kell a tanuláshoz, kéznél legyen, mert így nem tud mondva csinált kifogásokra hivatkozni.
- A családi programokat igazítsuk a házi feladathoz, így nem fogja úgy érezni, hogy kimarad valamiből.
- Legyünk következetesek! Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy elkészítés a házi feladatát, akkor ő cserébe elvárhatja tőlünk, hogy azt át is nézzük.
- Azonnal szóljunk az iskolában, ha azt vesszük észre, hogy a gyereknek nehézségei vannak a házi feladattal; akár úgy, hogy túl sokáig tart végeznie vele, akár azért, mert nem érti a tanultak lényegét.
- Legyünk a segítségére, de ne csináljuk meg helyette a leckéjét! Emlékeztessük rá, hogy ez az ő feladata, nem a miénk.
- Figyeljünk az aggasztó jelekre (pl. körömrágás, hasfájás, fejfájás, kedvetlenség). A látszólag kiegyensúlyozottan teljesítő, mindig csendes, jó gyerekek, gyakran szenvednek észrevétlen teljesítményszorongástól. Tanulási, olvasási, számolási nehézségek esetén minél előbb forduljunk szakemberhez, megfelelő módszerekkel jelentős javulás érhető el, így megelőzhető, hogy gyermekünk véglegesen lemaradjon az alapok hiánya miatt.
- Meg kell találni az otthoni tanulás helyes arányát, módját. Ebben az életkorban még a játék, mozgás a legfontosabb a kiegyensúlyozott fejlődéshez. Fontos, hogy az egész napos tanulást követően legyen alkalom a mozgásra, pihenésre, játékra. Ne vigyük túlzásba a tanulást, fokozatosan tanítsuk meg gyermekünket az önálló tanulásra, később már csak abban segítsünk, amiben tényleg rászorul, ne oldjuk meg helyette a feladatokat.
- Tudatosítani kell, hogy mindenkinek vannak feladatai, nemcsak az iskolában, de otthon is. Apróbb, könnyen elvégezhető háztartási munkákkal, saját holmijai rendben tartásával rendszeresen bízzuk meg, ő is a család tagja, neki is vannak feladatai, akár anyának vagy apának.
- Az önállóságra szoktatás része a rendszeres heti zsebpénz is, melyet önmaga oszt be. Ez növeli felelősségérzetét.
- Ha úgy ítéljük meg, hogy gyermekünk túl érzékeny, ezáltal bátortalan és nehezen bontakozik ki, sokat kell beszélgetnünk vele, hogy megértse, nem szabad túl mélyen megélnie a sérelmeit. Érzékeltessük, hogy elismerjük az érdemeit, és tudassuk vele, hogy képes lesz elérni a jövőbeni céljait is. Biztosítsuk arról, hogy mindenben támogatjuk őt, és adjunk neki olyan feladatokat, amelyekben biztosan sikeres lesz - így erősíthetjük az önbizalmát. Ha netán mégis hibázna, ne tréfálkozzunk, ne gúnyolódjunk rajta, mert ilyen hatásra könnyen magába fordul. Éppen elég szigorú ő saját magával szemben, mi igyekezzünk kedvességgel ösztönözni.
- Amennyiben gyermekünk egy mindenre nyitott örökmozgó, aki nem képes sokáig egy helyben ülni, ezáltal sűrűn előfordul, hogy nem fejezi be a rászabott feladatot, nincsen könnyű dolgunk. Türelmesnek és következetesnek kell vele lennünk ahhoz, hogy irányíthassuk. Le kell vele ülnünk és segítenünk őt a házi feladatai elkészítésében, és közben figyelnünk kell arra, hogy ne lankadjon az érdeklődése, ne terelődjön el a figyelme. Idővel majd hagyjuk, hogy egyedül végezze dolgát, de folyamatosan ellenőrizzük, hogy eljutott-e a végére. Dicsérettel motiválhatjuk leginkább.
- Ha erős egyéniségű, magabiztos, de hirtelen haragú a csemeténk, az ő stílusához hasonló szülői fegyelem inkább ellenérzéseket vált ki belőle, mintsem segít. Ha durván számon kérjük vagy ráparancsolunk, dacossá válik, és nem, vagy csak nagyon nehezen ismeri be a tévedését. Azt kell elérnünk nála, hogy felnézzen ránk, tiszteljen minket, és ezt csak higgadtsággal, következetességgel vívhatjuk ki. Éreznie kell, hogy kéréseink nem ellene irányulnak, nem büntetésjellegűek, hanem kötelessége teljesítenie őket.
- A kényelmes, lassú gyereket, akit folyamatosan noszogatni kell, hogy a feladatait elvégezze, nem könnyű motiválni. Ha azonban sikerül rávennünk, hogy valamibe belefogjon, biztosak lehetünk benne, hogy véghez is viszi azt. A dicsérő szavak nyilván neki is jól esnek, de az érzelmi ráhatás helyett inkább észérvekkel érhetjük el nála a célunkat. Pontos szabályrendszert, napirendet kell kialakítanunk neki, amelynek szerves része a délutáni tanulás. Ahhoz, hogy a tempóját növelhessük, meg kell értetnünk vele, miért hasznos az, ha valamit mihamarabb elvégez.
Tippek gyerekeknek a sikeres tanuláshoz:
- Mindenképpen próbáld az idődet helyesen beosztani.
- Amikor hazaérsz, egyél valami könnyűt. Egy joghurt, egy gyümölcs mind-mind ösztönözhet a tanulásra. Ajánlott a szőlőcukor is. Élénkítő hatása közismert, segít a tanulásban. Ne edd viszont tele magad, mert az elálmosít.
- Sokat segíthet, ha tanulás előtt kideríted, mikor vagy a legaktívabb. Erre a napszakra kell, hogy szervezd a tanulást. Vannak, akik éjjeli baglyok, vannak, akik reggel képesek tanulni, és vannak, akiknek délután fog a legjobban az agyuk. Döntsd el, te melyikbe tartozol, és akkor tanulj. A legésszerűbb a délutáni, persze lehetnek kivételek.
- Miután ezt kiderítetted, a megfelelő napszakban vonulj be a szobádba. Zárd be az ajtót és kapcsolj ki minden zavaró berendezést. Ezután kezdj el tanulni! Ne foglalkozz ilyenkor mással! Meglátod, ha a tanulásra koncentrálsz, sokkal hamarabb végzel. Fél óra kellet csak? Látod, mindjárt jobb. De ha 2-3 vagy esetleg 4, akkor sincs semmi gond. Tudod: munka után édes a pihenés.
- Ha elfáradsz, vagy ha már úgy érzed, abszolút nem fog az agyad, állj fel, menj ki a levegőre és mozgasd át magad, esetleg fuss egy kicsit. Ha nem vagy ilyen aktív, zuhanyozz le! A víz felfrissít, utána garantáltan menni fog a tanulás.
- A tanulás akkor még jobban fog menni, ha valami kedvet is érzel hozzá. Ezért ha szereted, gyújts egy illatos gyertyát, vagy kapcsolj hangulatlámpát. Ezek mind elősegíthetik a tanulásodat. Esetleg próbálkozz azzal, hogy eljátszod, mintha felelnél. Ez is sokat segíthet.
- Jó módszer az ún. piramis-módszer is. Először nézd végig a leckét. Emeld ki a kulcsszavakat. Ezek definícióit és a kulcsszavakat lehetőleg szó szerint tanuld meg. Ez a piramis 1. szintje. A következő lépésben jegyezd le a fontosabb dolgokat. Ezeket nem fontos szóról-szóra bemagolni. Olvasd el négyszer-ötször. A jéghegy, pardon, szóval a piramis csúcsa, hogy gyűjts hozzá anyagokat, olvasd el a kisbetűs részeket. Ezeket csak egyszer-egyszer szükséges. Felelet közbe eszedbe jut majd, a tanár pedig biztos értékelni fogja.
- Ha nem jegyzel meg mindent elsőre, akkor jó módszer lehet, ha mindent leírsz. A leírással rengeteg dolgot meg tudsz jegyezni. Végül talán segíthet az is, ha a tanulás után elmagyarázod a leckét barátodnak/barátnőnek.
- Koncentrációs képességed javítod, ha eleget alszol. Iskolai eredményeiden nem láthatsz javulást, ha egyre fáradtabban, egyre kevesebbet alva görgeted a feladatokat magad előtt.
- Nagyon fontos, hogy megragadjátok a lecke lényegét, mert ha nem tudjátok kiemelni a fontos dolgokat, kénytelenek lesztek bebiflázni az egészet. A magolás azonban – azon kívül, hogy rendkívül fárasztó és időigényes – csak nagyon rövid távra szól. Ha bizonytalanok vagytok abban, hogy melyik információ számít lényegesnek, olvassátok el és válaszoljátok meg a tankönyv ellenőrző kérdéseit, mert azok biztosan a lényegre összpontosítanak.
- A hatékony tanulási módszer kialakításához célszerű felmérnetek, hogy miképpen tanultok a legkönnyebben. Vannak, akikben a látottak maradnak meg leginkább, mások jobban emlékeznek a hangokra, megint mások a mozgásokat tudják a legkönnyebben memorizálni.
Aki az első (vizuális) típusba tartozik, színes ceruzával emelje ki a lényeges részeket, készítsen ábrákat, jegyzeteket magának.
Aki inkább a hallottakra emlékszik, olvassa hangosan és mondja fel magának a leckét.
Aki a tanórára visszagondolva képes pontosan felidézni a tanár mozdulatait, a mozgás memorizálásával tanul a legkönnyebben. Ez esetben a lecke felmondása közben próbálja meg a saját mozgásával illusztrálni a tananyagot, nyugodtan járjon-keljen a szobában, beszéd közben pedig használja a kezét, gesztikuláljon.
- Napi feladataitok elvégzése után ajándékozzátok meg magatokat valami kedves dologgal, s ha minden nap rászántok egy kis időt a tanulásra, valószínűleg a szüleitek is ezt teszik majd a bizonyítványotok láttán.
- Nagyon fontos, hogy legyen egy úgynevezett „tanulósarkunk”. Nem kell feltétlenül íróasztalra gondolni. Megteszi egy ócska fotel, vagy akár a szőnyeg egyik sarka is. Lényeg az, hogy egy csendes, elszeparált, ingerszegény környezetet találjunk, ahol semmi nem vonhatja el figyelmünket a tanulásról. Amennyiben a TV, rádió, zene zavar minket, esetleg jobban foglalkoztat, mint az előttünk fekvő tananyag, inkább kapcsoljuk ki.
- Mindig tervezzük meg a tanulást. Azaz próbáljuk beosztani, hogy mennyi idő alatt akarunk elsajátítani egy bizonyos tananyagmennyiséget. Ez azért is jó, mert egyrészt látjuk, hogy haladunk, hogyan kell beosztanunk a még meglévő időnket, másrészt mindenképpen sikerélményünk lesz, ha az adott idő alatt sikerül elsajátítanunk a kitűzött adagot.
/ Források: kamaszpanasz, anyuci.hu, stop.hu. /
