Újra itt az ősz...

Olyan gyorsan röppent el ez a nyár, mintha nem is lett volna. Valami felfokozott érzelmi állapotban voltam szinte végig, nagyon gyorsan teltek a napok, hetek. És máris itt az ősz megint. Jelenleg már 4 hete nincs munkahelyem. Persze keresek folyamatosan, egyik állásinterjúról megyek a másikra, de nagyon nehéz olyat találni, ami nincs is a város túlsó végén, a feltételeknek is megfelelek, és nem minimálbért vagy csak jutalékot fizet, meg be is jelentenek... Most két helyről várok hétfőre visszajelzést. Az egyik helyre valószínűleg felvesznek, az egy kicsit többet is fizet (nem jelentősen), a másikra, ahova szívem szerint mennék, nem hiszem, hogy pont engem vesznek fel... sajnos. Meg is mondta őszintén a hölgy, aki alkalmazottat keres, hogy elképesztően sokan jelentkeztek, fogalma sincs, mi alapján válasszon. Tehát úgy érzem, itt csak a szerencse segíthetne... Pedig ez jó lenne, túl messze sincsen, kb. háromnegyed óra alatt ott lehet lenni, a fizetés olyan-amilyen, de több, mint amennyit legutóbb kaptam, és hétfőtől-péntekig kell csak dolgozni, normál napi 8 órás irodai munkaidőben. Ez már önmagában is jó lenne. Mert a legtöbb helyen ugye menni kell hétvégén is, van, ahol heti 6 napot, napi 10 órákat... és annyit azért nem fizetnek, hogy ezt megérje csinálni.
A másik hely közelebb lenne, némileg több pénzért, ott 2 nap munka (12 órában) és 2 nap szabad beosztás van, így, ha jól számolom, minden 4. hétvége lenne szabad..., és ez álló munka, ami eleinte nem lesz egyszerű, mert az utóbbi közel 5 évben ültem... de persze nem válogathat manapság az ember, oda kell menni, ahova először felvesznek.
Elvileg hétfőn mindkét helyről visszajeleznek. Várom, merre tovább...