Augusztus

Elmúlt 20.-a, lassan itt a nyár vége... Bár most még igazán jó idő van, de már érezhetően hűvösebbek a hajnalok, hosszabbodnak az éjszakák. Jön az ősz, vele az iskolakezdés milliónyi gyereknek. Közeleg a fűtésszezon, nemsokára gondoskodni kell a tűzifáról... De még használjuk ki ezt a néhány kellemes nyári napot, hogy feltöltődjünk a napfény melegével a hosszú, sötét téli hónapok előtt.
Egy kis augusztusi összefoglalót állítottam össze.

József Attila: Csendes kévébe...

Csendes, kévébe kötött reggel

zsömle-zizegésű világ,

porhanyó falucska, mondd el

a lágy kenyér dalát.

Ím, a könnyű szél elősurran,

tereget szép búzamezőt

tovaringatja lágy fodorban

a zümmögő időt.

Augusztus

Kisasszony hava, Új kenyér hava

Szűz

Nyárutó (VIII.21.-IX.20)

Jeles napok, népi megfigyelések:

- ha forró az augusztus első héten, sokáig lesz hó a télen

- ha sok az eső augusztusban, nem lesz jó bor a hordóban

- az idő Bertalan napján (augusztus 24-én), olyan lesz az ősz.

1. Az anyatejes táplálás világnapja. Ez a nap a katolikusok számára Szent Péter bilincsekből való szabadulásának emlékünnepe a nép nyelvén Vasas Szent Péter, Szent Péter vasszakadása. Muravidéken dologtiltó nap a szőlőtermelőknek, akik úgy vélik, ha dolgoznak, a szőlőszemek lehullanának a fürtökről.

10. Lőrinc napja. A naptár elcsúszása következtében néhány későbbi (szeptember 5.) érvényességű tapasztalat kapcsolódik ehhez a naphoz . A közhiedelem szerint a dinnye e naptól kezdve már nem olyan finom.

15. Nagyboldogasszony. Az egyház e napot hivatalosan Szűz Mária mennybemeneteleként ünnepli. Derült idejével jó szőlő- és gyümölcstermést jósol. A "kétasszonyköze" (VIII. 15. - IX. 8.) varázserejű időszak, ekkor szedik a különféle varázsfüveket, cséplik a magnak való búzát, gyűjtik az ültetni való tojást. Az ekkor keltetett tyúkok lesznek a legjobb tojók. Moldván e napon gyógynövényeket szentelnek, majd ezzel füstölik meg a betegeket. E naptól kezdve tiltották az asszonyok számára a fürdést a folyóvízben.

Muravidéken ez a nap is dologtiltó nap. Drávaszögben e napon keresztet vágtak a fákba, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen.

16. Rókus napja. A ridegen tartott szarvasmarhák védőszentje.

20. István. 1774 óta államalapító királyunk ünnepe. Először 1818-ban tartottak körmenetet Szent István jobbjának tiszteletére. Augusztus 20-án az alkotmányt és az új kenyeret köszöntjük, valamint megemlékezünk államalapító királyunkról is. Ezen a napon már az új búzából sütik a kenyeret. Ha jó az idő Istvánkor,

akkor bőséges gyümölcstermésre készüljünk, de ha rossz idő járja, gyenge termést várjunk. Ha a cséplés befejeződött, akkor tartották általában Magyarországon a dologvégző ünnepséget.

24. Bertalan napja. Ezt a napot az ősz kezdőnapjának tekinti a néphagyomány. Az e napi időjárásból jósolták meg, hogy milyen lesz a várható őszi időjárás.

Az e napon köpült vajnak gyógyító erőt tulajdonítottak, s úgy vélték, ha egy kanállal a búzába tesznek, nem esik bele a féreg.

Kellemes nyárutót!