Rég nem írtam már. Vissza kell rázódnom a munka világába, ami nem panasz, mert örülök, hogy végre találtam munkát. Egy könyvelőirodában dolgozom, igaz, egyelőre csak ideiglenesen, de nagyon remélem, hogy véglegesítenek (van rá esély). Drukkoljatok! :) A fél év álláskeresés (sikertelenül, mert ezt az állást egy régi kedves kolléganőm szerezte nekem - igaz lehet, hogy kapcsolatok nélkül szinte lehetetlen állást találni, ezt a munkaügyi központban mondták...) és a pénztelenség, majd adósságokba csúszás teljesen leszívta az életerőmet, kedvemet. Csak ültem itthon a net előtt reggeltől estig, és kezdtem teljesen begyepesedni. Úgyhogy a legfőbb ideje volt, hogy dolgozzak végre, minden szempontból.
Viszont időm, az nincs semmire. Főleg pihenésre, kikapcsolódásra és rendszeres blogolásra sem. Reggel 7-től du. fél 5-ig - 5-ig dolgozom. A hazaút kb. fél óra, de dugó van valami miatt, akkor akár egy óra is. És ezután kellene megoldanom a főzést, rendrakást, gyerekemmel foglalkozást stb. Este 8-kor pedig már dőlök el, volt, hogy hányingerem volt a fáradtságtól. Tudom, tudom, nagyon sokan élnek így, csak nem értem, hogyan osztják be az idejüket. Nekem nem megy túl jól. :( Folyamatosan fáradt vagyok, pedig este 10 körül igyekszem lefeküdni, és "csak" háromnegyed 6-kor kelek. Szemben az előző munkahelyemmel, ahol egy órával korábban keltem, viszont az helyben volt, és 6-tól 2-ig dolgoztam csak, negyed 3-ra hazaértem - így sokkal több mindent el tudtam végezni hétköznap is. Most meg minden hétvégére marad, többek közt a füvet is le kéne nyírnom, a kocsit is kitakarítani, és még ezeregy dolog... Nem, nem panaszkodom, mert örülök a munkahelynek, csak nehéz megszoknom ezt az időbeosztást. Persze tök jó, hogy legalább hétvégén nem kell dolgozni.
Hétköznap egyik este viszont lovagolni járunk a fiammal. :) Igaz, még egyikünk sem nagyon tud mit kezdeni a lóval, azaz ülünk rajta, de nem igazán tudjuk irányítani, gyorsítani (ezt én még nem is akarom, örülök, ha nem esek le :)) . Ő már kezd elkeseredni, mert már fél éve jár, és nem igazán halad. Én még csak kb. 1 hónapja, és ugyan csak ülök a lovon, de nagyon élvezem. Főleg most, hogy végre, végre itt a jó idő! Teljesen kikapcsol az egész napi meló után, sétálgatni a meleg napsütésben, a madárcsicsergésben (pontosabban ülni, és a paci sétálgat velünk). Csak azt nem tudom, mikor fogunk megtanulni "lóul", azaz hogy értsük egymást a lóval, és esetleg engedelmeskedjen is nekünk. Remélem, azért ha nem adjuk fel (a fiamnál ez sajnos esélyesebb, mert nem bírja a kudarcot), egyszer majd menni fog. Szerencsére a lovak szelídek, jólneveltek, tudják a dolgukat maguktól is nagyjából.
Múlt hétvégén vasárnap elmentünk az Állatkertbe. Megnéztük Ashát, a 2 hónapos kiselefántot, és a szintén 2 hónapos 4 kisoroszlánt. Sajnos őket fotózni nem tudtam, mert csak vaku nélkül lehetett volna, amire az én gépem a félhomályban nem alkalmas. De nagyon aranyosak voltak. Bejártuk nagyjából az egész Állatkertet, és nagyon jól éreztük magunkat. Lehet, hogy még az idén elmegyünk még egyszer.
Itthoni hírek: Gina cicát oltatni kellene, és már sajnos belement az első idei kullancs is, hiába csöpögtettem rá riasztószert. :(( De még nem sikerült eljutnunk az állatorvoshoz. A kertecskémben nyílnak a nárciszok, tulipánok, gyöngyike (végre, hogy elmúlt a télies időjárás már!), virágzik az évelő nefelejcs, amit apuéktól hoztam az ősszel. Nagyon örülök neki. :) Szépen hajt a rózsa is. A sziklakert elkészülése még mindig várat magára, talán a jövő hétvégén már lesz valami... (földet kellene hozatni, stb., és anyagilag teljesen padlón vagyok a fél év munkanélküliség után). Ültettem árvácskákat, elvetettem az elmaradhatatlan estikét (már kel :)), és egy virágládába szép rózsaszínű muskátlit is ültettem. A tavalyi kakukkmákból rengeteg kis növény kelt ki, kénytelen leszek megritkítani őket. De legalább nem kell újra vetnem.
Ma végre szombat van, délelőtt végre lemostam az ablakokat, feltettem a "nyári" függönyt, kitakarítottam, és egész nap nyitva voltak az ablakok és az erkélyajtó, finom friss illat van végre a lakásban. Kiteregettem a mosott ruhákat, ágyneműt az udvarra. Talán ez a legszebb időszak, amikor igazán jó idő kezd lenni. Nagyon élvezem! :)
És végül néhány fotó az Állatkertből:
Teveetetés
Páva egészen közel (akár meg is lehetett volna simogatni)
Lajhár - őt meg is simogattuk, nem zavartatta magát az alvásban :)
Gyönyörű színű madár
Ráják és más halak
Kecskeetetés
Anyu a lámával - követte, mint egy hű kutya (persze mert zoo-csemege volt nála :))
Kecskék
Zebrák
Gyönyörű flamingók
Vízilovak
Vidám tavaszi napokat Nektek is!
