A suliban a gyerekeknek is rendeznek már Halloween-bulit. Tetszik, nem tetszik (nekem annyira nem), ez van. Persze feladatot kaptak a szülők is: vagy töklámpást kell faragni, vagy "ijesztő" sütiket sütni, és ezt vinni a bulira. A fiam még azt is megemlítette, hogy jelmez is kell, és ő vérfarkas szeretne lenni. Na, ezen a ponton már kezdtem besokkalni. :-) Van egy sikoly-álarca (nem, nem én vettem!), mondtam neki, majd jó lesz az jelmeznek. Egyebekben pedig sütisütést választottam, pontosabban mézeskalácsot. Na de ez sem volt egyszerű, mert először is be kellett szerezni valami alkalomhoz illő kiszúróformát (szabad kézzel nem mertem bevállalni). Denevért és szellemet szerettem volna, és
ezt a boltot néztem ki.
Szellem persze nem volt már (mert az a legolcsóbb, és legkönnyebb díszíteni, nyilván), de kaptam helyette a denevér mellé boszorkányt és pókot (ami inkább polipra hasonlít).
Az ötlet és inspirációs fotó
innét származik.
Sajnos az én sütijeim nem lettek ilyen szépek, kézügyesség és megfelelő anyagok (mint pl. lila és narancssárga ételfesték stb.) híján, de finomak lettek, és úgyis az volt a feladat, hogy ijesztő legyen, nem? :-)
Szóval ilyenek lettek:
Pók vagy polip?
Mosolygós denevér :-)
Denevérek, tökfej és társai
Na de most jön a hab a tortán, hogy stílszerű legyek, ha már sütikről írtam: a gyerkőcöt leterítette a nátha, olyan szinten, hogy holnap nem mehet suliba ebben az állapotban. Természetesen ezzel együtt a délutáni bulira sem. :-( Hát, ha ezt előre tudom, persze nem jutott volna eszembe most mézeskalács-denevéreket és miegymást sütni, de most már mindegy. Majd megeszegetjük őket, mert finomak lettek egyébként.
Mit ünneplünk egyébként október 31-én, és november 1-én, 2-án? Egy kis ismertető erről az ünnepkörről:
Halloween az egyik legrégibb ünnep, eredete évszázadokra vezethető vissza. Mai formája az évszázadok során több kultúra: a római Pomona-nap, a kelta Samhain fesztivál és a keresztény mindenszentek napja hagyományainak keveredésével alakult ki.
Évszázadokkal ezelőtt a
mai Nagy-Britannia és észak-Franciaország területén éltek a kelták. A kelták a természetet magasztalták, és sok istent imádtak, de a napisten volt a legfontosabb, aki a munkát és pihenést jelképezte, tette gyönyörűvé a földet és növesztette a termést.
A kelta újévet november 1-én ünnepelték egy nagy fesztivállal, mely a nap-szezon végét, a sötétség és hideg kezdetét jelezte.
Az angol Halloween szó szerinti fordításban a Mindenszentek előtti estét jelenti.
Mióta ünnep a Halloween?
A legtöbb országban ismerik a Halloween ünnepét. Éjjel rémisztő jelmezekbe bújnak, kísértet történeteket mesélnek, mulatnak és természetesen töklámpásokat faragnak.
Egy máig fennmaradt hiedelem szerint október utolsó napján a legvékonyabb a választóvonal az élők és a holtak világa között. Az eltávozott lelkek ilyenkor útra kelnek, addig barangolnak, amíg meg nem találják egykori lakhelyüket, és ezen az éjszakán megpróbálnak visszatérni a világba. Már a kelták is védekeztek a biztonságukat veszélyeztető esemény ellen: házaikban eloltották a tüzet, hogy a hideg és barátságtalan tűzhely ne vonzza a hazalátogató szellemeket, és a tökéletes megtévesztés érdekében szellemnek öltözve parádéztak az utcákon, hogy a Gonoszt a végsőkig megzavarják, hogy aztán könnyebben elűzhessék.
Október 31-én, miután a termést betakarították és elraktározták a hosszú, hideg télre, megkezdődött az ünnepség. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be, tűz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Mikor eljött a reggel, a papok szétosztották a parazsat a családok között, hogy azzal új tüzeket gyújthassanak. Ezek tartották távol az ártó szellemeket, és űzték el a hideget.
Honnan ered a töklámpás?
Halloween szimbóluma, hosszú évszázadok óta a kivájt töklámpás, az ún. Jack-lámpa, amely eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak.
Jack a hiedelem szerint egy részeges, ám tréfás és leleményes kovács volt. Olyannyira, hogy még az ördögöt is megviccelte; mikor az eljött érte, hogy elvigye, Jack felzavarta őt egy hatalmas fa tetejére, aztán keresztet rajzolt a fa törzsére. Mivel az ördög köztudottan irtózik a kereszt érintésétől, nem tudott lejönni a fáról. Jack csak azután engedte le az alvilági figurát a fáról, miután az megígérte, hogy nem kísérti őt többé. Amikor Jack meghalt, a mennyországba nem engedték be iszákossága és csínytevései miatt, ám a pokolban sem találhatott otthonra, mert az ördög is haragudott rá, amiért korábban túljárt az eszén. Ezért csak odadobott Jacknek egy izzó fadarabot a pokol tüzéből, hogy legalább vak sötétben ne kelljen kóborolnia az idők végezetéig. Jack beletette a mécsest egy kivájt fekete retekbe (más források szerint répába) és azóta bolyong lámpásával a mennyország és a pokol között. A kelta retket (répát) az amerikaiak időközben tökre változtatták, (állítólag azért, mert abból több volt nekik) és a világító sárga gömb lassan Halloween szimbólumává vált.
Napjainkra már itthon is egyre inkább divatos lett a Mindenszenteket megelőző nap bulizós, játékos hangulata. Főleg a gyermekek kapnak előszeretettel az alkalmon, hogy boszorkányos és ijesztő ruhákat öltsenek, kivájt tökökből lámpásokat készítsenek. De a szeretteinkért való gyertyagyújtás november elsején meghitt és családi esemény, ahol az emlékezés és a lélek halhatatlanságába vetett hit a legfontosabb.
A mindenszentek és halottak napja (november elseje és másodika) a halottakra való emlékezés ünnepe. Az ünnep előestéjén a szentbeszéd közben megkondulnak a harangok, a hozzátartozók a kegyelet virágait tűzik az elhunytak sírjára. Másnap, halottak napján van az ünnepélyes szentmise. Mindenszentek napján a holtak lelki üdvéért gyertyát gyújtanak a sírokon.
A néphagyományban mindkét napot számos hiedelem övezi. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért régen a számukra is megterítettek. Kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Egyes vidékeken a temetőbe vitték ki az ételt, s a sírokra helyeztek belőle, a maradékot pedig a koldusoknak adták. Szeged környékén “mindönszentek kalácsa”, “kóduskalács” néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek.
Sokfelé úgy tartották, hogy a mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a holtak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. Erre a hétre munkatilalom is vonatkozott. Nem volt szabad mosni, vasalni, meszelni, a földeken dolgozni, mert mindez bajt hozhat a ház népére. E hiedelmek ma már kiveszőben vannak, de mindkét nap, városon és falun egyaránt a halottakra való emlékezés ünnepe.
Végül néhány gasztronómiai remekmű (bár én tudnék ilyeneket) erre az alkalomra:
/ Forrás: Google /
Ti hogy töltitek a hosszú hétvégét? Ünneplitek valahogy a Halloween-t?
