Daruünnep - Hortobágy

Múlt vasárnap, október 21-én, a Hortobágyra kirándultunk. Sem anyu, sem a gyerkőc nem volt még itt. Vittünk még egy rokon kisfiút is. Gyönyörű idő volt. Daruünnepet tartottak ezen a hétvégén, mert ebben az időszakban több ezer vonuló daru tartja itt a fagyokig tartó pihenőjét, mielőtt továbbindulnának dél felé.
Anyu lefoglalta előző nap az Interneten a "Naplemente darules" nevű programot, ami abból áll, hogy omnibusszal kivisznek a védett területekre, a Pusztai vadasparkba, ahol vetítenek egy kb. fél órás filmet a darvakról és a Hortobágyról, távcsővel meg is lehet nézni őket, valamint végigvezetnek a kis vadasparkon. Nem mondanám olcsónak, a felnőtt jegy 2.500 Ft, a gyerek pedig 1.500, de remélhetőleg ezt a pénzt nemes célokra fordítják. :-) A darvak sajnos elég messze voltak, kb. 800 méterre-1 km-re, még távcsővel is egészen picinek látszottak.
Déltájban értünk oda, bejelentkeztünk, megnéztük a látogatói központban lévő kis kiállítást - ez ingyenes volt, kitömött állatokat láthattunk, a gyerekeknek (is) nagyon tetszett.
Utána a srácok játszótereztek egyet, majd elmentünk a Madárkórházat megnézni, ami szintén itt volt a központban. Szerintem ez volt a nap szenzációja, nemcsak a gyerekeknek, de még nekem is. :-) Mindenhova be lehetett menni, még a "kórtermekhez" is, ahol félhomály uralkodott, és csendet kértek, hogy ne zavarjuk a beteg madarakat. Csak a műtő volt tiltott terület, érthető okokból. Rengeteg külső röpde is volt, különféle madarakkal, pl. gólyák, vadlibák, sas, héja stb. A legnagyobb szenzációnak a baglyok bizonyultak, akik közül némelyik kíváncsian nézegetett minket. :-) A legnagyobb röpdébe saját felelősségre be is lehetett menni, itt főleg gólyák voltak, de néhány más madár is, pl. rétisas. Egy gólya közvetlenül a fejünk felett repült el. Igaz, ki is volt írva, hogy "Biológiai veszély", ami konkréten gondolom a madárszarra értendő (hogy finom legyek és nőies:-)). A Madárkórházba 800 Ft volt a felnőtt, és 600 a gyerek belépő, ezt még nem is tartom soknak, különösen, hogy nyilván sok pénzbe kerül az itt élő állatok ellátása, gyógyítása. A kórháznak is volt egy szép kis játszótere, itt is játszottak egy kört a gyerekek.
Majd jött az elmaradhatatlan kilenclyukú híd közelebbi megtekintése, egy kis evés-ivás a helyi büfében (gyros-t ettünk, hát nem volt valami nagy szám...), háromkor pedig indultunk ki az esti "darulesre", ahonnét fél 6 körül indult vissza a busz. A visszaúton egy szürkemarha-csorda keresztezte utunkat, még meg is kellett állni miattuk. Gyönyörűek voltak. Sajnos itt elfelejtettem fotózni, bár már amúgy is sötétedett.
A Pusztai vadasparkban is rengeteg gólya élt, szabadon repkedtek a fejünk felett. Láttunk emellett vadlovakat, őstulkokat (utóbbiak elég félelmetesen néztek ki), itt is volt egy öreg rétisas-pár, melynek a hölgy tagja (meglepő módon:-)) egyfolytában kiabált. Láttunk továbbá aranysakálokat, rókákat, farkasokat is, a gyerekek nagy örömére. Egy vadmacska pár is élt ott, elég csúnyán néztek. :-) Meg is kérdeztem a gondozójukat, aki körbevezetett minket, hogy ők szoktak-e dorombolni, és lehet-e simogatni, de természetesen nemleges választ kaptam. Sőt azt mondta, még ő is óvatos, hogy etetéskor ne kerüljenek túl közel. :-)
Este sötétedett már, amikor hazaindultunk. Kellemesen elfáradtunk a nap végére, elég sokat sétáltunk. De legalább hazafelé a kocsiban már csend volt, és nem hangzott el 2 percenként az "ott vagyunk már?" kérdés. :-) A gyerekeknek nagy élményt sikerült szerezni, de a felnőttek is jól érezték magukat. (Én mondjuk mindenhol, ahol állatok vannak).
És jöjjön néhány fotó:

Szép, rendezett környezet


A látogatóközpont



A Madárkórház bejárata



Figyelő baglyok :-)



A puszta


Vadlibák, pontosabban: vetési ludak :-)


A nagy röpde - belülről :-)


Vizes élőhely még mindig a Madárkórházban


 A híres kilenlyukú híd


Rétisas - hölgy a Pusztai vadasparkban


Farkas koma - nem jött közelebb


Alvó róka a fatuskón, nagyon aranyos


Ő pedig az előző fotón a háttérben látható róka-koma, aki egészen közeljött az üvegfalhoz. (Egyirányú üvegfal van, azaz mi látjuk őket, de ők nem látnak minket). Gyönyörű téli bundájuk volt.


Vadmacska - ő sem jött közelebb :-)


Napnyugta a pusztán - csodálatos látvány


Alváshoz készülő gólyák a háztetőn.

Darvat persze nem tudtunk fotózni, mert nagyon messze voltak. De látni azért lehetett őket, még inkább hallani a hangjukat, ahogy a nyugvó Nap előtt többszázas (ezres?) csoportokban húztak éjszakai alvóhelyük felé. Kár, hogy ezt a látványt nem lehetett megörökíteni, legalább ezzel a géppel nem.
Aki még nem járt a Hortobágyon, mindeképpen ajánlom ezt a kirándulást. Egész évben vannak különféle programok, viszonylag olcsó szállások vannak a környéken, és rengeteg látnivaló. Mi sem néztünk még mindent, egy napba nem fért bele. Lehet, hogy a nyáron még visszatérünk?

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése